Kedves osztály!

Emelje fel a kezét az, aki szeret szenvedni!  <senki>  Köszönöm!
Most emelje fel az a kezét, aki szokott szenvedni!  <mindenki>  Köszönöm!
Most emelje fel a kezét, aki értette, mire céloztam ezzel!  <senki>  Köszönöm!
Most az emelje fel a kezét, aki változtatna ezen!  <mindenki>  Köszönöm!
Végül felemelem én a kezem. Egyedül. Szívesen!

A választás joga mindig a tiéd, miként tekintesz valamire.

Láthatsz zöldet, pirosat és sárgát, de helyette láthatsz színeket és eltéréseket.
Láthatsz pusztán egy kivágott fát, de láthatsz helyette emlékeket. Első csók a fa alatt, közösen belefaragott szív, esetleg az első megmászott magaslat.
Hívhatod az előző napot "tegnapnak", vagy nevezheted "életünk meghatározó napjának", vagy "életünk elmaradt fordulópontjának".
Láthatsz személyeket, vagy láthatsz helyette érzelmeket, tetteket, személyiségeket és egyediségeket.
Láthatsz egy nőt, vagy láthatsz tökéletességet és finoman hangoltságot.
Láthatod Jessica Albát tökéletesnek, vagy minden más esetben a Jóisten sújtson le reád.
(A bejegyzés készült a Jessica Alba Industries megbízásából)

Ne ítélj el, mert jóra rontom az embereket!

"És lőn, hogy az úr fagyott spermája aláhullik vala az égből. S az emberek nevezék ama apanedvet hónak vala, s élvezék. Az úr pedig mosolygá az embereket, a tudattal, hogy vágyainak nedves kivetülése élvezetet és szórakozást hozá gyermekeire. Nevetéssel könyvelé el, mikor gyermekei nyelvüket kinyújtva várják vala. És lőn a neve tél. Azaz "Tessék, Én Lövelltem"."

Hogy a pasik miért nem érthetik a nőket? A válasz egyszerű: különbözünk. Pontosabban fogalmazva: rohadtul különbözünk.

1; A pasi tudja, hogy jobb zseb mobil, bal zseb kulcs és cigi, hátsó zseb pénztárca. A nőnek egy apró, kis táska lóg a kezében, amiben benne van a mobil, a pénztárca, a kulcs, a cigi, a tamponok, néhány óvszer, az esemény utáni, a vibrátor, három rúzs, púder, A Szürke Ötven Árnyalata, szemfesték, napló, toll, az egész tavalyi tananyag és egy csomag rágó is.
2; Amikor a pasi azt mondja: "Te ezt nem értheted!", akkor komolyan is gondolja. Amikor a nő mondja ezt, gyakran ő maga sem érti.
3; A nő folyton megszólja a pasit, ha felhajtva hagyja az ülőkét. A pasi még véletlenül se szólhatja meg a nőt, ha lehajtva hagyja, mert egy vitát váltana ki, aminek a vége a kettes pontban taglalt, "Te ezt nem értheted!" lenne.
4; Kimondatlan online törvény, hogy a pasinak kell ráírnia a nőre. A nő van annyira csökönyös, hogy akkor sem írna rá a pasira, ha ezzel mentené meg az emberiséget a kihalástól. "Ha nem ír rám, pusztuljon csak a populáció".
5; A nő jóval értelmesebb annál, hogy mindössze, arra a négy dologra figyeljen, amire a pasik, azaz a világ legrövidebb, keresztrímű versére:
Csöcs,
Kocsi,
Sör,
Foci.
Egyszerűen nem képes ilyen mélyre süllyedni. Mondjuk, a ló túloldala, hogy a brazil szappanoperákat még azok készítői sem értik.
6; Alapvető tény, hogy a nőnek többet jár azon az agya, mire gondolhat a pasi, mint amennyit a pasik összesen gondolkodnak. Sajnálatos, hogy sok pasinak még az sem esik le, hogy a másik nem képes gondolkodni.
7; A pénz a közös pont a két félben. Az egyik megdolgozik érte, a másik elkölti azt. (szabadon választott, melyik-melyik)

Alapvetően két csoportba sorolhatjuk az embereket a másik féllel megélt, vággyal tűzdelt eseményekkel kapcsolatban.

Az első csoportba tartoznak az élvezetet preferálók, akik diszkréten átélnek egy helyzetet, amiről mindössze ő tud, és az, akivel megélte, majd mikor újra összefut a történet másik szereplőjével, úgy néznek össze, hogy a kutya nem tudja, miért is tekintettek épp egymásra, miközben mindkettejüknek átjárta minden porcikáját újra a múlt.
A másik csoportba tartoznak a presztízst előnyben részesítők, akiknek nem feltétlen maga az élmény nyújt felüdülést, hanem az, kit értek el érte, mennyire megkaphatatlan volt, és mennyivel nő majd a társaságban betöltött szerepe, ahol elmeséli mindezt.
Míg az első inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt a mennyiséggel szemben, addig a második inkább a mennyiségre.
Alapvetően mégis egyetlen betű különbözteti meg őket, hiszen míg az élvezetet hajszoló megéli, addig a presztízsért küzdő meséli.

Az emberi reakciók gyakran megfizethetetlen és előreláthatatlan kincsek. Mondhatni, velejei az életnek.

"Történt egyszer, hogy enyhén illuminált állapotban (értsd: segg-részegen) aludtam el egy szórakozóhely mozgássérült mosdójában, ahova záráskor nem néztek be, kvázi otthagyva engem éjszakai műszaknak. Mikor erős szédülések mellett felkeltem és a riasztó, távolról sem jótékony hatással jelezte az ottlétem, segítséget hívtam. Betárcsáztam a 112-t, a következő beszélgetés zajlott le:
- Halló?
- Jó estét kívánok!
- Önnek is jó reggelt! (oké, 1:0 oda)
- Szeretném bejelenteni, hogy beszorultam egy szórakozóhelyre.
- Betörési szándékkal szorult be?
- Ön szerint magát hívtam volna, ha betörtem volna? (1:1)"

"- Rohadj meg!
- Ennyire ne bókolj!
- Bocsi, csak kicsit padlón vagyok, kidobott a pasim.
- Rajtam nyugodtan levezetheted.
- Inkább nem,
- Hiszen az előbb is azt tetted.
- Ja, hogy így értetted a levezetést?
- Mert esetleg diszgráfiás vagyok és a "levezetés" helyett azt írtam: "Gyere át dugni"?"

"- Szia!
- Nem!
- Még nem is tudod, mit akarok.
- Nem!
- Nem is érdekel?
- Nem!
- Biztos?
- Nem!
- Akkor jó. Bevinnél Szolnokra?
- Nem!
- De rohadék vagy!
- Nem!
- Na, szia!
- Szia"

"- Szóval mi bajod?
- A problémám forrása az, hogy egy többszörösen összetett, idegen szavakkal tűzdelt, komplex mondatból sem lennél képes levonni a konklúziót, miszerint burkoltan az intellektuális képességeidet vontam kétségbe, vagy épp emeltem ki azok hiányát.
- Ezt meg hogy érted?"

A motiváció a jövő mozgatója, formálója és részben meghatározója is.
Fiatalon olvastam egy könyvet, ami olyan mértékű hatással volt rám, mint előtte semmi. Az motivált, hogy olyat váltsak ki emberekből, mint amilyet az a könyv váltott ki belőlem. Így kezdtem írni.
Egy kedves hölgyismerősöm látta egy másik nőn, mekkora hatással tud lenni a pasikra, ha önbizalma van, valamint mennyivel könnyebben tud elérni vele, mennyivel többet. Ez motiválta abban, hogy végre legyen önértékelése, önbizalma és bevonzza a pasikat.

Az embereket folyton motiválja valami, ami tereli őket az életben a megfelelő irányba. Aminek köszönhetően fejlődünk, változunk és - lehetőség szerint - értékesebbé válunk.

Amit viszont nem értek, az, hogy mi a franc motiválhatja azokat, akikből a legtöbbet látni manapság és leginkább úgy lehetne jellemezni őket: "Felszínes, értéktelen, idióta barmok/ribancok".

Az embert az különbözteti meg igazán az állattól, hogy míg az állat nem képes hülye ember lenni, addig az ember gyakran képes hülye állat lenni.

Van, amire az iskola tanít meg és van, amire pedig az élet.

Az iskola tanít meg a másodfokú egyenlet megoldóképletére, arra is, Petőfi hány lépést tett élete folyamán, valamint fiatalon a kötelező olvasmányokból tudjuk meg, milyen a szerelem.

Viszont az élet tanít meg arra, hogy rohadtul nem lesz majd szükségünk másodfokú egyenletekre az iskola után, és így a megoldóképletére sem. Arra is, hogy még ha tisztában vagyunk azzal, Petőfi épp hol tartózkodott 8300 naposan, az semmit nem változtat a jövőnkön, sem a terveinken, kivéve, ha épp a Legyen Ön Is Milliomos székében ülünk (bár ebből a szemszögből nézve minden egyes felesleges információ potenciálisan válik fontossá). Valamint az élet vágja pofátlanul a képünkbe, hogy a belénk ültetett szerelem mindössze a könyvekben létezik és a való életben a "P.S. I Love You" sokkal gyakrabban "P.S. Rohadj Meg Te Köcsög".